A svéd Riksbank változatlanul hagyja a kamatot – de figyelmeztet, hogy a következő lépés felfelé lehet

A svéd Riksbank változatlanul hagyja a kamatot – de figyelmeztet, hogy a következő lépés felfelé lehet

A közel-keleti konfliktus inflációs kockázatokat emel, ahogy Svédország jegybankja jelzi: fogy a türelem

A svéd Riksbank változatlanul hagyja a kamatot – de figyelmeztet, hogy a következő lépés felfelé lehet

A közel-keleti konfliktus inflációs kockázatokat emel, ahogy Svédország jegybankja jelzi: fogy a türelem

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

A Sveriges Riksbank 2026. júniusi monetáris politikai döntése szerint az igazgatótanács úgy szavazott, hogy változatlanul hagyja az alapkamatot 1,75 százalékon a hatodik egymást követő ülésen – olyan döntés, amely figyelemre méltó hangváltással érkezett: a közel-keleti konfliktusból származó növekvő inflációs kockázatok most emelik egy év végéig bekövetkező kamatemelés valószínűségét.

Hatodik tartás egymás után – a hangulat viszont változik

Június 17-én a Riksbank változatlanul hagyta az alapkamatát 1,75 százalékon a hatodik egymást követő ülésén, a piaci várakozásokkal összhangban. A döntés meghozatalakor a Riksbank kiemelte az inflációra vonatkozó, a közel-keleti konfliktusból származó növekvő kockázatokat. Emelés mindazonáltal nem volt indokolt, mivel a bank megjegyezte, hogy az infláció májusig a 2,0 százalékos célja alatt maradt. A Riksbank arra is rámutatott, hogy a legutóbb a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás további okot ad a kivárásra, amíg a háború hatásairól világosabb kép nem rajzolódik ki.

Az infláció a cél alatt – de nem sokáig

Svédország inflációs képe 2026 júniusában szokatlan: a CPIF-ráta jóval a Riksbank 2 százalékos célja alatt fut, nagyrészt egy sor olyan fiskális politikai intézkedés miatt, amely elnyomta a fogyasztói árakat. Az élelmiszer-áfa átmeneti csökkentése, a csökkentett üzemanyagadó, az alacsonyabb áramadó és a támogatott közlekedési bérletek együtt 1,5 százalék alatt tartják a mért inflációt. A Riksbank azonban világosan fogalmaz: ezek a hatások átmenetiek – és a Hormuzi-szoros blokádjából származó energiaár-nyomások már most kezdenek átszűrődni a termelési költségekbe, és 2026 második felében egyre inkább érintik a fogyasztói árakat.

A közel-keleti kockázat: egy elhúzódó zavar lépésre kényszeríthet

Svédország jegybankja 2026 júniusában 1,75 százalékon tartotta az alapkamatát, de növelte egy év végi emelés valószínűségét, növekvő inflációs kockázatokra hivatkozva. Miközben az infláció visszafogott marad, nagyrészt a fiskális politikai intézkedések visszafogó hatásai miatt, a gazdasági aktivitás pedig gyenge, a döntéshozók kiemelték, hogy a közel-keleti konfliktusból származó elhúzódó kínálati zavarok megnövelték az inflációs nyomásokat, és fel is erősíthetik az árhatásokat, ha kitartanak. A Riksbank alapesete azt feltételezi, hogy az olajkínálat normalizálódik, és az árak esnek – világossá tette azonban, hogy készen áll a kamatemelésre, ha ez a feltevés hibásnak bizonyul, és az infláció kitartóbban kezd emelkedni.

Az igazgatótanács megoszlik az év végi pályán

A bank jelezte, hogy emelésekre lehet szükség, ha egy hosszan tartó közel-keleti konfliktus kitartó inflációs felfutást hajt. A felmérésben szereplő előrejelzők megoszlanak az év végi kilátáson: nagyjából felük arra számít, hogy a Riksbank kivár, a másik felük pedig 25–50 bázispontos emelést vesz számításba. A Goldman Sachs elemzői arra számítanak, hogy a Riksbank júniusban tartja magát, és 2026 későbbi részében kezd kamatot emelni, 2027-re 2,25 százalékot elérve – de csak azután, hogy világos bizonyíték lesz arra, hogy az energiaár-hatások szélesebb és kitartóbb inflációs nyomást generálnak.

Gazdasági aktivitás: a vártnál gyengébb

A Riksbank kifejezetten a vártnál gyengébb gazdasági adatokra hivatkozott a júniusi tartási döntés egyik kulcstényezőjeként. A svéd GDP 2026 1. negyedévében kissé zsugorodott, amit az állami beruházás és a közösségi fogyasztás egyaránt bekövetkezett esése nyomott le a szokatlanul erős 2025 4. negyedév után. Az igazgatótanács a 2026. június 16-i monetáris politikai ülésén döntött úgy, hogy változatlanul hagyja az alapkamatot 1,75 százalékon. A Riksbank előrejelzései a június 11-ig elérhető adatokon alapulnak – ami azt jelenti, hogy a közel-keleti fejlemények ezen dátum után, köztük a konfliktus felei között aláírt érdemi egyetértési megállapodás, nem épültek be a jelentés érvelésébe.

Egyensúlyozás a növekedés és az infláció között

Svédország monetáris politikai kihívása 2026 közepén szokatlan: az inflációt a fiskális politika mesterségesen alacsonyan tartja, miközben a mögöttes költségnyomások épülnek, a belföldi kereslet pedig helyreáll, de a munkaerőpiaci lendület gyenge. A Riksbanknak el kell döntenie, hogy átnéz-e az infláció átmeneti fiskális elnyomásán, és megelőzően lép-e fel az épülő energiasokkal szemben – vagy megvárja a világosabb bizonyítékot a szigorítás előtt. A Riksbank kilátása azt feltételezi, hogy az olajkínálat hamarosan normalizálódik, és az árak várhatóan esnek, ami korlátozza az import- és fogyasztói árakba való átgyűrűzést. Ezt a feltevést a piacok, a vállalkozások és a háztartások egyaránt szorosan figyelik.

A következő döntés: 2026. augusztus 20.

A következő monetáris politikai ülés 2026. augusztus 19-én lesz, és a monetáris politikai döntésről – köztük az alapkamatról – szóló információt a következő napon, 2026. augusztus 20-án közlik. Addigra a Riksbanknak világosabb képe lesz arról, hogy a közel-keleti energiasokk átmenetinek vagy kitartónak bizonyul – ez a megítélés pedig valószínűleg eldönti, hogy Svédország kamatciklusa felfelé fordul-e az év vége előtt