Támadások a hálóról
A Tagesschau „Angriffe aus dem Netz – Was Firmen für mehr Cybersicherheit tun können” című beszámolója szerint a német vállalatokat érő kibertámadások gyakorisága és léptéke egyar…
Támadások a hálóról
Mit kell tenniük a vállalatoknak a kiberbiztonság erősítéséért
Támadások a hálóról
Mit kell tenniük a vállalatoknak a kiberbiztonság erősítéséért
KÖZZÉTÉVE 2026. február 28.
A Tagesschau „Angriffe aus dem Netz – Was Firmen für mehr Cybersicherheit tun können” című beszámolója szerint a német vállalatokat érő kibertámadások gyakorisága és léptéke egyaránt nő, hatalmas gazdasági kárt okozva és jelentős gyengeségeket feltárva, különösen a kis- és középvállalatok körében.
A Bitkom szakmai szövetség felmérése szerint a kibertámadások egyedül az elmúlt évben körülbelül 200 milliárd euró kárt okoztak a német gazdaságnak. A támadások egyaránt magánbűnözői csoportoktól és állami szereplőktől érkeznek, ami jól mutatja a fenyegetési kép összetettségét és geopolitikai dimenzióját.
Egyetlen vállalat sem immunis
A beszámoló világossá teszi, hogy egyetlen cég sincs teljesen védve. Különböző méretű és minden iparágból való vállalatok már érintettek voltak. Friss példaként a Deutsche Bahnt említik, ahol egy nagyléptékű DDoS-támadás több órára megzavarta a jegyvásárlást, az útvonalkeresést és a digitális szolgáltatásokat.
A DDoS-támadás úgy működik, hogy több ezer eszközről érkező, hatalmas számú egyidejű kéréssel árasztja el a weboldalt, és addig terheli túl a rendszert, amíg az elérhetetlenné válik. Ahogy Dennis-Kenji Kipker kiberbiztonsági szakértő kifejti, ezek a támadások egyre nagyobbak és egyre nehezebben előzhetők meg. A Deutsche Bahn esetében megjegyzi, hogy a vállalat gyorsan és megfelelően reagált. Nem minden szervezetnél van azonban hasonló kiberbiztonsági szerkezet.
Kipker arra figyelmeztet, hogy Németország „messze van attól, ahol lennie kellene”, különösen a kritikus infrastruktúra védelmét illetően.
A kis- és középvállalatok lemaradnak
Miközben a nagy vállalatoknak gyakran van kialakított kiberbiztonsági keretrendszerük, sok kis- és középvállalkozásnál még az alapvető védelmi intézkedések is hiányoznak. A beszámoló szerint az alapvető biztosítékok gyakran nincsenek meg, és ez kitettséget hagy a vállalatoknál.
Ralf Wintergerst, a Bitkom elnöke megerősíti, hogy a vállalatok óriási nyomást érzékelnek. Egy friss felmérés szerint a cégek 80 százaléka tart attól, hogy a következő öt évben hibrid támadásokból jelentős kár vagy zavar keletkezik. A hibrid támadások a kiberműveleteket fizikai szabotázzsal vagy dezinformációs kampányokkal kombinálják.
Nyugtalanító, hogy csak minden tizedik vállalat érzi jól felkészültnek magát ilyen helyzetekre, míg 40 százalékuk elismeri, hogy egyáltalán nincs felkészülve.
Veszélyben az energia- és a pénzügyi rendszer
A vállalatok legnagyobb félelme az energiaellátás zavara, amely teljesen leállíthatja a termelést. A cégek mélyen aggódnak a pénzügyi rendszer fennakadásai miatt is – olyan helyzetek miatt, amikor a fizetések nem dolgozhatók fel, a számlák nem rendezhetők, vagy a bankszámlák elérhetetlenné válnak.
További nagy kockázat az informatikai és adatrendszerek megzavarása, ami megakadályozhatja, hogy a vállalatok hozzáférjenek a megrendelésekhez vagy a működési információkhoz.
Az olyan infrastruktúrát, például energiarendszereket célzó belső támadásokat még a külső DDoS-támadásoknál is veszélyesebbnek tartják. Míg a nagyobb vállalatoknál lehetnek védelmi mechanizmusok, sok kisebb cégnél nincsenek.
Az alapintézkedéseket gyakran elnézik
Kipker kiberbiztonsági szakértő hangsúlyozza, hogy a felkészülést alapvető intézkedésekkel kell kezdeni. A vállalatoknak kétfaktoros hitelesítéssel kell védeniük a belépési pontokat, rendszeresen át kell nézniük a munkavállalói hozzáférési jogokat, és azonnal vissza kell vonniuk az engedélyeket, amikor valaki elhagyja a szervezetet.
Kiemeli annak kockázatát is, hogy a kiberbűnözői csoportok elégedetlen korábbi munkavállalókat szervezhetnek be.
A rendszeres szoftverfrissítés elengedhetetlen, mert a nem javított rendszerek olyan biztonsági réseket hoznak létre, amelyek idővel egyre veszélyesebbé válnak. Ugyanilyen fontos a következetes adatmentés, valamint az, hogy világos áttekintés legyen a vállalati hálózathoz kapcsolt összes eszközről – beleértve a céges wifit használó privát okostelefonokat is.
A vészhelyzeti tervezés elengedhetetlen
Kipker ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 100 százalékos kiberbiztonság nem létezik. Ezért minden vállalatnak világos vészhelyzeti tervet kell kialakítania. A támadás alatti döntési folyamatokat előre meg kell határozni, a külső kommunikáció stratégiáit pedig előre el kell készíteni. A kiberincidenseket nem szabad eltitkolni. Ehelyett az átláthatóság és a strukturált válságkezelés a kritikus. Wintergerst a kiberbiztonsági felkészültséget a profi sporthoz hasonlítja: a vállalatoknak rendszeresen edzeniük kell a válsághelyzetekre, hogy incidens esetén hatékonyan tudjanak reagálni.
Az állami szereplők egyre aktívabbak
A beszámoló az állami szereplők növekvő szerepét is kiemeli a kibertámadásokban. A szervezett bűnözői csoportokon túl egyes magánszereplők kormányok megbízásából működnek, különösen kémkedési céllal. Az állami és a magántámadások közötti határ egyre inkább elmosódik.
A Bitkom szerint az állami kötődésű támadások többsége Kínára vagy Oroszországra vezethető vissza. A német belügyminisztérium szintén éles növekedést jelez a szabotázson és a kémkedésen keresztüli destabilizációs kísérletekben.
Ezen túl a mesterséges intelligencia fejlődése lejjebb vitte a kiberbűnözés belépési küszöbét. Kipker megjegyzi, hogy ma már szinte bárki képes kiberbűnözői tevékenységre olyan mesterséges intelligenciás eszközökkel, mint a chatbotok.
Az új uniós szabályok emelik a mércét
2025 decembere óta egy új uniós irányelv szigorúbb követelményeket vezetett be a Németországban működő vállalatok számára. Ezek közé tartozik a biztonsági incidensekre vonatkozó bővített bejelentési kötelezettség és a nemmegfelelés szigorúbb szankcionálása.
Kipker az irányelvet „lépésnek a jó irányba” tartja, mert rákényszeríti a vezetést, hogy komolyabban vegye a kiberbiztonságot. Elismeri azonban, hogy a vállalatok körében továbbra is széles körű a tétovázás és a bizonytalanság a kiberkockázatok kezelésében.
Szerkezeti üzleti kockázat
A Tagesschau beszámolójának összüzenete világos: a kibertámadások már nem elszigetelt technikai incidensek, hanem szerkezeti üzleti kockázat, amely a német gazdaság egészét érinti. A pénzügyi kár léptéke, a támadók növekvő kifinomultsága és az állami szereplők bekapcsolódása mind olyan fenyegetési környezetre mutat, amely fenn fog maradni.
A német vállalatok számára a kiberbiztonság már nem opcionális – a működési stabilitás és a gazdasági ellenálló-képesség központi eleme.
Forrás: reformbusiness.com
