Svédország vállalatai „új fekete hattyúnak” nevezik az iráni háborút – de tartják magukat

Svédország vállalatai „új fekete hattyúnak” nevezik az iráni háborút – de tartják magukat

A nagy svéd cégek szerint a bizonytalanság ismét növekszik, de azt mondják, a sokk egyelőre kezelhető a keservesen megszerzett válság-ellenálló képességnek köszönhetően

Svédország vállalatai „új fekete hattyúnak” nevezik az iráni háborút – de tartják magukat

A nagy svéd cégek szerint a bizonytalanság ismét növekszik, de azt mondják, a sokk egyelőre kezelhető a keservesen megszerzett válság-ellenálló képességnek köszönhetően

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

A Riksbank 2026. májusi vállalati felmérése szerint Svédország legnagyobb vállalatai a jelenlegi gazdasági helyzetet továbbra is gyengének írják le, és az iráni háború a bizonytalanság friss hullámát hozta, amely azzal fenyeget, hogy késlelteti az eleve hosszan tartó fellendülést – a hatás azonban eddig inkább fokozatos volt, mint drámai.

Törékeny fellendülést érint újabb külső sokk

A nagy svéd vállalatok szerint a gazdasági helyzet továbbra is gyenge. A közel-keleti háború kitörése előtt úgy érezték, hogy a gazdaság lassan javul. Úgy tűnik, a háború ezt a képet nem érintette érdemben. A bizonytalanság azonban ismét növekedett, ami a vállalatok szerint azzal a kockázattal jár, hogy késlelteti az eleve hosszan tartó fellendülést. A vezetői tárgyalókban keringő kifejezés – „egy új fekete hattyú” – jól megfogja a hangulatot: újabb kiszámíthatatlan külső sokk érkezik éppen akkor, amikor Svédország vállalkozásai kezdték látni a fényt a gyenge kereslet, a magas költségek és a szerkezeti kiigazítás hosszú alagútjának a végén.

A költségek emelkednek, de még kezelhetőek

A közel-keleti háború hatásait eddig kevésbé súlyosnak tartják, mint az utóbbi évek válságait. A háború és a Hormuzi-szoros lezárása eddig fokozatosan növelte a vállalatok költségeit, elsősorban a magasabb olajárakon keresztül. A helyzetet azonban egyelőre kezelhetőnek tartják. Ez részben azért van, mert a vállalatok ellenállóbbá váltak a különböző típusú sokkokkal szemben az utóbbi évek válságaiból tanult tanulságok nyomán. A Covid-19, a 2022-es energiasokk és az ellátási lánci zavarok navigálásának tapasztalata erősebb fedezeti stratégiákkal, diverzifikáltabb beszerzéssel és a volatilitás nagyobb tűrésével hagyta a svéd üzleti szférát, mint amilyen korábban volt.

A feldolgozóipar még a gyenge láncszem

A svéd feldolgozóipari vállalatok továbbra is bármely nagy szektornál nehezebb körülményekkel szembesülnek. A külföldi kereslet visszafogott marad, különösen Németországból és más kulcs európai exportpiacokról, amelyek maguk is az energiaár-sokkal küzdenek. A rendeléskönyvek vékonyak, a kapacitáskihasználtság a normál szint alatt van, a felvételi szándékok pedig óvatosak maradnak. A felmérés olyan szektort tükröz, amely inkább tartja magát, mint aktívan bővül – és arra vár, hogy világosabb jelzést kapjon a globális környezet javulásáról, mielőtt beruházásra vagy új létszámra kötelezné el magát.

Építőipar: a fellendülés lassú jelei veszélyben

Az építőipari szektor 2026-ba menet a fellendülés korai jeleit kezdte mutatni, amit a javuló finanszírozási feltételek és az emelkedő építési engedélyszám támogatott. Az iráni háború és a hozzá tartozó bizonytalanság most új kockázatot vezetett be ebbe a kezdeti felfutásba. Az anyagköltségek – különösen az energiaintenzív inputoknál – ismét felkapaszkodnak, és egyes projekt-időbeosztásokat átvizsgálnak. A szektor érdemben a 2022 előtti csúcsa alatt marad, és a tartós fellendülés erősen a kamatkörnyezet folytatódó javulásán és a globális energiapiacok stabilizálódásán múlik.

Kiskereskedelem és szolgáltatások: a fogyasztói ellenálló képesség némi párnát ad

A svéd gazdaság fogyasztóval szemben álló szektorai viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak a kormány fiskális támogatási intézkedéseinek köszönhetően – az élelmiszer-áfacsökkentés, az alacsonyabb üzemanyagadó és a közlekedési támogatások –, amelyek mesterségesen elnyomva tartják az inflációt, és támogatják a háztartások vásárlóerejét. A kiskereskedelmi vállalatok arról számolnak be, hogy a svéd fogyasztók eddig nem változtatták meg érdemben a költési viselkedésüket a háborúra válaszul, bár a bizalom megcsappant, és van némi aggodalom afelől, hogy a magasabb üzemanyagárak és a hangulat szélesebb romlása később az évben erodálhatja a kiadásokat.

A felmérés a felmérés mögött: 41 vállalat, 230 000 alkalmazott

A Riksbank rendszeresen interjút készít Svédország legnagyobb vállalataival a feldolgozóipari, építőipari és kiskereskedelmi szektorban, egyes szolgáltatószektorbeli szegmensekben és munkaadói szervezetekkel. 41 vállalat képviselőivel – amelyek körülbelül 230 000 alkalmazottat foglalkoztatnak – készítettek interjút személyes látogatáson, telefonon vagy webes szolgáltatásokon keresztül. Az interjúkat elsősorban a 2026. május 7–19. közötti időszakban készítették. 2026-tól a Riksbank évi négy alkalomra bővítette ennek a felmérésnek a gyakoriságát – negyedévente, márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben jelenik meg –, ami a jegybank azon igényét tükrözi, hogy időszerűbb információt kapjon a reálgazdaságból, ahogy a monetáris politikai döntések egyre érzékenyebbé válnak a gyorsan mozgó geopolitikai fejleményekre.

A nagy kép: ellenálló, de nem immunis

A svéd üzleti közösség átfogó üzenete 2026 májusában az óvatos ellenálló képesség üzenete. A vállalatok nem esnek pánikba – rosszabbat is átéltek az utóbbi években, és megtanultak alkalmazkodni. A sokkok felhalmozódása, a kulcs kereskedelmi partnerek gyenge keresletének kitartása és az energiaár-volatilitás visszatérése azonban mind azon dolgozik, hogy a normálishoz visszavezető út hosszabb és bizonytalanabb legyen a reméltnél. Az „új fekete hattyú” talán nem borítja fel a hajót – a sebességét viszont lassította.