Svédország fellendülése gyorsít – de a közel-keleti háború hosszú árnyékot vet

Svédország fellendülése gyorsít – de a közel-keleti háború hosszú árnyékot vet

A háztartási kiadás hajtja a növekedést, miközben a védelmi beruházások megugranak – a Riksbank viszont kamatot fog emelni

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

A svéd Nemzeti Gazdaságkutató Intézet (Konjunkturinstitutet) 2026. júniusi gazdasági kilátása szerint Svédország gazdasága 2025 óta fellendülési szakaszban van, és az erőforrás-kihasználtság tovább emelkedik. Miközben a közel-keleti háború visszafogó hatással van a világgazdaságra és Svédország exportpiacaira, a belföldi kereslet – különösen a háztartási fogyasztás – erős ellensúlyt ad, és a naptárhatással kiigazított GDP-növekedésre 2026-ra 2,0 százalékot, 2027-re 2,6 százalékot jeleznek előre.

A globális energiasokk Svédország kereskedelmi partnereit sújtja

A világgazdaság az elmúlt években szilárd volt. A múlt évi amerikai vámemelések ellenére a világkereskedelem tovább nőtt, részben a nagy, AI-hoz kötődő beruházások miatt, különösen az Egyesült Államokban. Ebben az évben azonban a globális növekedés várhatóan valamelyest lassul, mivel a Hormuzi-szoros lezárása számos fontos termék, mindenekelőtt az energiatermékek árának éles emelkedéséhez vezetett. Ennek eredményeként Svédország kulcs kereskedelmi partnerei – a KIX-országok – 2026-ban gyengébb növekedést látnak, ami elnyomja az importkeresletet, és alacsonyan tartja a svéd exportpiaci növekedést. A Konjunkturinstitutet azt feltételezi, hogy a globális energiaárak tovább esnek, összhangban a jelenlegi olajhatáridős piacokkal.

A háztartási fogyasztás hajtja a fellendülést

A GDP-növekedés 2026 őszén magasabb lesz, amikor a belföldi kereslet gyorsabban nő. A háztartási fogyasztás 2026 folyamán erősen növekszik az erősödő vásárlóerő miatt, amely elsősorban a magasabb bérekből és az adócsökkentésekből származik. A reál rendelkezésre álló jövedelmek emelkednek a viszonylag magas bérnövekedésnek, az adócsökkentéseknek és az alacsony inflációnak köszönhetően – olyan kombináció, amely a svéd háztartásoknak szokatlan költési erőt ad sok európai szomszédhoz képest. A fogyasztói bizalom, noha még a történelmi átlaga alatt van, a stabilizálódás jeleit mutatta, az élelmiszer-eladások pedig megugrottak azóta, hogy 2026 áprilisában bevezették az élelmiszerek áfájának 12-ről 6 százalékra való átmeneti csökkentését.

A védelmi kiadás állami beruházási boomot hajt

A jelenlegi svéd gazdasági ciklus meghatározó vonása a védelmi kiadás hatalmas bővülése. A közösségi fogyasztás 2026-ban erősen emelkedik, ami elsősorban az állami fogyasztás nagy növekedésének tudható be. Az alakulást elsősorban a védelem bővítése hajtja, nagy fogyóeszköz-vásárlásokkal. Az infrastruktúrába és az igazságszolgáltatási rendszerbe való beruházás is hozzájárul. Emellett Svédország negyedévenként több milliárd korona értékű katonai anyagot ad Ukrajnának, ami a nemzeti számlákban beruházás-kivonásnak számít. Előretekintve az állami védelmi beruházás 2027-be jól benyúlóan is kulcs növekedési hajtóerő lesz.

Az export erős az 1. negyedévben – de lassulás jön

Az év első negyedévében az export érdemben emelkedett, mindenekelőtt a szolgáltatás- és nyersanyagexport nagy emelkedései miatt. A közeljövőben az export alakulását visszafogja, hogy ezeknek az emelkedéseknek egy részét átmenetinek ítélik, valamint a közel-keleti háború hatásai. A felmérésen alapuló megrendelési adatok és más előretekintő mutatók mindazonáltal viszonylag jó kilátásokra utalnak, és 2027-től az exportnövekedés várhatóan visszatér egy normálisabb ütemhez, ahogy a világkereskedelem normalizálódik.

A munkaerőpiac lassan áll helyre

A gazdaság folytatódó ciklikus fellendülése ellenére a foglalkoztatás a következő negyedévekben viszonylag lassan emelkedik. A normál ciklikus minta az, hogy a munkaerőpiac egy fellendülés későbbi részében erősödik gyorsabban – és ezúttal is így lesz. A munkaerő iránti kereslet 2027 folyamán jobban felfut. A munkanélküliség várhatóan fokozatosan csökken, és 2027 végére 7,9 százalékot ér el – még mindig a becsült, 7,2 százalékos egyensúlyi ráta felett. A foglalkoztatási ráta eközben az 1990-es évek eleje óta a legmagasabb szintje felé emelkedik.

Az infláció visszafogott – az adócsökkentések az ok

A fiskális politika szokatlanul nagy hatással van az inflációra ebben az évben. Az élelmiszer-áfacsökkentés mellett az üzemanyagok adóját is csökkentik 2026 folyamán. Az áramadót az év elején csökkentették, a fogászati ellátás támogatását pedig növelték. Ezek az intézkedések 2026 őszének nagy részében 1 százalék alatt tartják a KPIF-inflációt – jóval a Riksbank 2 százalékos célja alatt. A mögöttes infláció (az adókkal és támogatásokkal kiigazítva) körülbelül 2,3 százalékon fut. A Hormuzi-szoros zavara felfelé irányuló nyomást ad az energia- és ipari inputköltségekre, de a jó betakarítások és a magas gabonakészletek egyelőre kordában tartják az élelmiszerárakat.

A Riksbank kamatot emel – de fokozatosan

2026 végén a Riksbank a jelenlegi 1,75 százalékról 2,00 százalékra emeli az alapkamatot. Ezt követően az alapkamatot 2027–2028 folyamán további három alkalommal emelik, 2,75 százalékra. Az emelések az inflációt a cél közelében tartják, és 2027 után stabilizálják az erőforrás-kihasználtságot. A kamatpálya nagyjából összhangban van a RIBA határidős szerződésekben tükröződő piaci várakozásokkal. Az államháztartás 2026-ban és 2027-ben valamelyest romlik, amit a védelmi kiadások és az Ukrajna-támogatás hajt – a szerkezeti hiány (e tételek nélkül) azonban a projekció szerint 2030-ra visszatér az egyensúlyba.