Norvégia inflációja makacsul magas marad – újabb kamatemelés jön

Norvégia inflációja makacsul magas marad – újabb kamatemelés jön

A közel-keleti konfliktus, a magas bérek és a gyenge lakáspiac határozza meg Norvégia gazdasági kilátását 2029-ig

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

A norvég statisztikai hivatal (SSB) 2026. júniusi gazdasági trendek jelentése szerint Norvégia a cél feletti infláció hosszan tartó időszakával szembesül, amit a közel-keleti konfliktus és a folytatódó magas bérnövekedés hajt, és ez szinte elkerülhetetlenné tesz egy további Norges Bank-kamatemelést az év vége előtt. A GDP-növekedés várhatóan közel normál ütemen tart, de a lakáspiac lenyomott marad, a hitelfelvételi költségek pedig 2027-be jól benyúlóan megemelkedettek lesznek.

Az infláció még jóval a cél felett

A belföldi inflációt a megnövekedett költségek tartják magas szinten, Norvégiában és külföldön is. Az idei bérmegállapodás 4,4 százalékos normával zárult. Ugyanakkor az energia és az árucikkek magasabb árai megjelennek a kereskedelmi partnereink inflációjában. Thomas von Brasch SSB-kutató szerint időbe telik, mire az infláció lejön a 2 százalékos célhoz, tekintve a megemelkedett bérnövekedést és az emelkedő globális árakat. A fogyasztóiár-indexet 2026-ra 3,2 százalékra jelzik előre, majd fokozatosan 2 százalék körülire enyhül 2029-re.

Újabb kamatemelés várható – talán küszöbön áll

A Norges Bank 2025-ben 0,5 százalékponttal csökkentette az alapkamatot. A 2026 eleji váratlanul magas infláció után a Norges Bank márciusban bejelentette, hogy a kamatot valószínűleg emelni fogják. Májusban az alapkamatot 4,25 százalékra emelték. Az SSB előrejelzése nem titkolja, mi jön ezután: további emelés várható 2026 vége előtt. A pénzpiaci kamat a projekció szerint az évben átlagosan 4,5 százalék lesz, majd fokozatosan 3,8 százalékra csökken 2029-re, ahogy az infláció kontroll alá kerül.

A lakásberuházás lenyomott marad

A lakásberuházás 2025 egészében alacsony szinten maradt, miután 2023 és 2024 folyamán körülbelül 25 százalékkal esett. A beruházás az idei 1. negyedévben kissé csökkent. Az új lakások eladására és a lakásindításokra vonatkozó legfrissebb adatok nem utalnak a lakásépítés közeli növekedésére. A magasabb kamatok és a magas építési költségek igényes helyzetet teremtenek a lakásvásárlóknak és a fejlesztőknek is. Az SSB projekciója szerint a lakásberuházás 2026 egészében gyakorlatilag lapos marad, mielőtt 2027-ben szerényen felfut. A lakásárak várhatóan 2026-ban és 2027-ben is körülbelül 4 százalékkal emelkednek, bár széles regionális szóródással.

Munkaerőpiac: a munkanélküliség feljebb mozdul

A munkaerő-felmérés szerint a munkanélküliek 2026 1. negyedévében a munkaerő 4,7 százalékát adták. Az emelkedés a munkanélküliség 2025 második felében végig tartó csökkenése után következik. Ezzel egyidejűleg a norvég munka- és jóléti hivatal által regisztrált munkanélküliség meglehetősen stabil volt, és a teljesen munkanélküliek 2025 májusa óta a munkaerő körülbelül 2,1 százalékát képviselik. Az SSB előrejelzése szerint a munkaerő-felmérés szerinti munkanélküliségi ráta a következő években 4,4–4,6 százalék körül marad, mielőtt fokozatosan 4,2 százalék felé enyhül 2029-ben, ahogy a foglalkoztatás növekedése folytatódik.

A szárazföldi gazdaság közel normál ütemben növekszik

A norvég gazdaság növekedése 2025 közepétől és az idei 1. negyedév egészében csökkent, egy 2024 közepétől tartó hangsúlyos felfutás után. A magán- és a közösségi fogyasztás egyaránt várhatóan érdemben hozzájárul a növekedéshez előre. A háztartási fogyasztást a folytatódó reálbér-növekedés lendíti, miközben a költségvetési mozgástér teret ad a magas állami keresletnek. A szárazföldi GDP növekedését 2026-ra 1,7 százalékra, 2027-re 2,0 százalékra jelzik előre – nagyjából összhangban a történelmi átlaggal. Az előrejelzési időszak egészében évi körülbelül 1 százalékos reálbér-növekedést vetítenek előre.

Norvégia kereskedelmi partnerei: felfelé módosított infláció

A közel-keleti konfliktus eredményeként Norvégia kereskedelmi partnerei erősebb inflációt élnek meg. A magasabb energia- és árucikkárak növelik a háztartások és a vállalkozások költségeit. Ez feljebb nyomja az inflációt Norvégia kereskedelmi partnereinél, különösen Európában. Az eurózónára vonatkozó inflációs projekciót 2026-ra 3,1 százalékra módosították felfelé. Az infláció ezután várhatóan csillapodik, és az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához közel lesz. Norvégia kereskedelmi partnereinek éves GDP-növekedését 2026-ban 1,5 százalékra jelzik előre, és 2029-re a hosszú távú, 2 százalékos átlag felé emelkedik.

Olajárak: a háború előtti szintek felett, fokozatosan esve

Az SSB előrejelzése 2026-ra barrelenként 89 dolláros átlagos kőolajárat (Brent) feltételez – érdemi lépés feljebb a 2025-ös 68 dollárhoz képest –, ami a Hormuzi-szoros zavarát tükrözi. Az árak várhatóan fokozatosan 74 dollárra csökkennek barrelenként 2029-re, ahogy az energiapiacok normalizálódnak. Ez a megemelkedett olajár kétélű tényező Norvégia számára: támogatja az ország exportbevételeit és állami vagyonalapját, ugyanakkor a magasabb energia- és árucikkköltségeken keresztül táplálja a belföldi inflációt, és bonyolítja az infláció célhoz való visszavezetésének feladatát.