Norvégia 4,25%-on tartja a kamatot – de újabb emelés jön

Norvégia 4,25%-on tartja a kamatot – de újabb emelés jön

Túl magas infláció, még emelkedő költségek: a Norges Bank további szigorítást jelez, miközben a közel-keleti bizonytalanság kitart

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

A Norges Bank monetáris politikai és pénzügyi stabilitási bizottságának 2026. júniusi döntése szerint Norvégia alapkamatát változatlanul 4,25 százalékon hagyták – a jegybank azonban világossá tette, hogy ez nem a szigorítási ciklus vége. További kamatemelés várható az elkövetkező monetáris politikai ülések valamelyikén, mivel az infláció kitartóan a cél felett marad, és a vállalati költségnyomások nem mutatják a gyors enyhülés jelét.

Tartás, de nem szünet: a jelzés világos

A bizottság a 2026. június 17-i ülésén úgy döntött, hogy változatlanul hagyja az alapkamatot 4,25 százalékon. Van bizonytalanság a jövőbeli gazdasági alakulásról, de a bizottság jelenlegi értékelése a kilátásról azt vonja maga után, hogy valószínűleg szükséges lesz tovább emelni az alapkamatot az elkövetkező monetáris politikai ülések valamelyikén. Ida Wolden Bache kormányzó közvetlen volt: az infláció évek óta a cél felett van, a vállalati költségnövekedés megemelkedve tartja az árnyomásokat, és az új adatok arra utalnak, hogy ezek a nyomások kissé erősebbek a korábban vártnál. A döntés mellett közzétett kamat-előrejelzés az év végére épphogy 4,5 százalék felett álló alapkamatra mutat.

Az infláció még túl magasan fut

Az adóváltozásokkal kiigazított és az energiatermékeket nem tartalmazó fogyasztóiár-index (CPI-ATE) 12 hónapos emelkedése májusban 3,4 százalék volt. A teljes fogyasztóiár-index (CPI) 3,1 százalékkal emelkedett. Miközben a CPI-t részben lenyomta az üzemanyagadó csökkentése, a mögöttes infláció – különösen a belföldön előállított áruknál és szolgáltatásoknál – megemelkedett marad. Az importált fogyasztási cikkek inflációja az utóbbi hónapokban valójában feljebb mozdult, ami részben a közel-keleti konfliktusból származó globális árucikkár-sokkot tükrözi. A bizottság külön figyelmet szentelt annak, hogy a vállalati költségek gyors emelkedése valószínűleg hozzájárul az infláció megemelkedett szinten tartásához előre.

Munkaerőpiac: vegyes jelzések, de hűlés

A foglalkoztatás nagyjából a várakozásoknak megfelelően tovább emelkedett, a betöltetlen állások száma pedig az utóbbi hónapokban valamelyest nőtt. Másrészt a Norges Bank regionális hálózatának kapcsolattartói arról számolnak be, hogy a legutóbbi időben könnyebbé vált a felvétel. A regisztrált munkanélküliség stabil maradt 2,1 százalékon, kissé magasabban, mint amit a márciusi jelentés vetített előre.

A munkaerő-felmérés adatai a munkanélküliség további emelkedését mutatják, és a tagok megjegyezték, hogy az emelkedés a legutóbbi időben minden korcsoportra kiterjedt – nem csak a fiatalabb munkavállalókra, mint a korábbi hónapokban. A bizottság összesített értékelése az, hogy a kapacitáskihasználtság közel normális, de lefelé sodródik.

A gazdaság növekszik, de lassabban a vártnál

A norvég gazdaság aktivitása úgy tűnik, tovább emelkedik, a bizottság azonban megjegyezte, hogy az aktivitás növekedése 2026-ban valószínűleg mérsékelt és alacsonyabb lesz annál, amit márciusban vetítettek előre. Ez annak a kontextusában látható, hogy az első negyedévi növekedés a vártnál kissé gyengébb volt, részben a háztartási fogyasztás lassabb növekedése miatt. A lakásberuházás szintén a vártnál alacsonyabb volt, és az új lakások eladása még alacsony szinten van. A regionális hálózat kapcsolattartói arról számolnak be, hogy a vevők tartózkodóbbá váltak a magasabb kamatok és az erősebb költségnövekedés kilátása miatt – a nyári hónapokban azonban az aktivitás szerény felfutása várható.

A közel-keleti joker: a Hormuz-megállapodás megváltoztatja az egyenletet

A júniusi döntést bonyolította a későn beérkező geopolitikai hír. Az utóbbi napokban olyan hír jött, hogy az Egyesült Államok és Irán egyetértési megállapodásra jutott, amely rendelkezik a Hormuzi-szoros megnyitásáról. Ha az energiapiacok gyorsan normalizálódnak, a külső árnyomások a jelenleg feltételezettnél gyengébbnek bizonyulhatnak. A bizottság megjegyezte, hogy még ha a szoros újra megnyílik is, valószínűleg időbe telik, mire az olajtermelés és -kínálat visszatér a normálishoz. A norvég inflációra gyakorolt nettó hatás attól is függ, hogyan alakul a korona árfolyama – egy erősebb korona csillapítaná az importár-nyomásokat, egy gyengébb felerősítené őket.

Kamatpálya: 4,5% felé az év végére

Az alapkamat-előrejelzés kissé magasabb a márciusinál, és az év végén épphogy 4,5 százalék felett van. Az előrejelzéssel összhangban lévő alapkamat mellett az infláció a projekció szerint 2027-től csökken, és 2029-ben 2,0 százalékot ér el. A gazdaság várhatóan hűl, a regisztrált munkanélküliség pedig a projekció szerint kissé feljebb, a járvány előtti szintek fölé mozdul. A bizottság megoszlott abban a kérdésben, hogy most emeljen-e, vagy várjon – egyes tagok azonnali emelés mellett érveltek a makacs infláció miatt, mások pedig inkább több időt adtak volna a májusi emelésnek, hogy átfusson a gazdaságon, mielőtt újra lépnének.

Bérnövekedés: még megemelkedett, a várakozások emelkednek

A bérnövekedés 2026-ban várhatóan 4,5 százalékon jön, nagyjából összhangban a feldolgozóipari szektor normájával. A Norges Bank regionális hálózata és várakozási felmérése azonban egyaránt valamivel magasabb bérnövekedési várakozásokat jelez 2027-re. A bizottság figyelmet szentelt annak, hogy a vállalati költségek gyors emelkedése valószínűleg hozzájárul az infláció megemelkedett szinten tartásához előre. A magasabb bérvárakozások kulcsaggodalmat jelentenek, mert azzal a kockázattal járnak, hogy önmagukat teljesítik be – ha a munkavállalók és a vállalatok magasabb inflációt építenek be a tervezésükbe, az infláció célhoz való visszavezetésének folyamata érdemben nehezebbé válik.

Szigorító álláspont, amely még mindig nem elég

Norvégia más helyzetben van, mint a legtöbb európai szomszédja. Miközben Svédország, Németország és Ausztria mind a cél alatti vagy mérsékelt inflációval küzd, Norvégia feszes munkaerőpiaca, magas bérnövekedése és energiaexport-nyeresége jóval a Riksbank társainál magasabban tartotta a belföldi árnyomásokat. A bizottság nyomatékot adott annak, hogy az infláció évek óta a cél felett maradt. A tagok egyetértettek abban, hogy ilyen helyzetben a növekvő inflációs nyomások jeleire adott erőteljesebb monetáris politikai reakció megfelelőbb, mint olyan helyzetben, amikor az infláció közel van a célhoz. A következő kamatemelés – amelyet széles körben idén ősszel várnak – Norvégia 2026-os monetáris politikájának legnagyobb következménnyel járó pillanata lesz.