Háborús adó: az IHS tavaszi előrejelzése számot tesz arra, mibe kerül Ausztriának az iráni konfliktus

Háborús adó: az IHS tavaszi előrejelzése számot tesz arra, mibe kerül Ausztriának az iráni konfliktus

Bécs vezető gazdaságkutató intézete számszerűsíti a kárt – és két nagyon különböző forgatókönyvet fest 2026-ra és azon túlra

KÖZZÉTÉVE 2026. május 28.

A háború árcímkéje: fél százalékpont növekedés

Az "IHS Konjunkturprognose Frühling 2026 – Iran-Krieg bremst die Konjunktur" szerint, amely az Institut für Höhere Studien 2026. április 10-én közzétett tavaszi előrejelzése, Ausztria gazdasági fellendülését érdemben megzavarja az iráni háború utóhatása. Az IHS a 2026-os GDP-előrejelzését 0,5 százalékra, a 2027-est 0,8 százalékra módosította lefelé – olyan fellendülési pályára, amely lényegesen erősebb lett volna, ha a konfliktus nem tör ki.

Az intézet ellentételes számítása pontosságában szembeszökő: az iráni háború nélkül Ausztria gazdasága 2026-ban 0,5 százalékponttal, 2027-ben 0,3 százalékponttal jobban nőtt volna. Az infláció eközben idén 0,9 százalékponttal, 2027-ben 0,2 ponttal lett volna alacsonyabb. Ezek a számok nem bizonytalansági sávot jelentenek – az IHS legjobb becslései a konfliktus közvetlen gazdasági költségére, a 2026. március 20-i piaci energiaár-várakozások alapján.

Honnan indul Ausztria

Mielőtt felmérné, merre tart a gazdaság, az IHS fontos összefüggést ad arról, honnan jött. Két egymást követő GDP-szűkülési év után Ausztria 2025-ben visszatért a növekedéshez, és 0,6 százalékkal bővült. A fellendülés egyenetlen volt: az év erős nyitása elhalványult, ahogy a gazdaság a harmadik negyedévben mindössze 0,3 százalékos növekedésre lassult, az utolsó negyedévben pedig stagnált.

A 2025-es szerény bővülés hajtóerői a közösségi fogyasztás és a gépberuházás voltak – utóbbi szembeszökő, 5,0 százalékkal szökött fel, amit kedvező finanszírozási feltételek, felhalmozódott pótlási igény és az ipari aktivitás induló fellendülése hajtott. A magánfogyasztás 0,5 százalékkal nőtt. Az építési beruházás folytatta mára több éves hanyatlását, 2,9 százalékkal esett. Az ipari recesszió, amely súlyosan nyomta a gazdaságot, végre véget ért.

2026 első hónapjai ennek az óvatos fellendülésnek a folytatódására mutattak. Aztán kitört az iráni háború.

Az energiaár-sokk számokban

Az IHS előrejelzése konkrét energiaár-feltevéseken alapul, ami átláthatóbbá – és cáfolhatóbbá – teszi sok hasonló projekciónál. A március 20-i piaci várakozások alapján az intézet azt jelzi, hogy az olaj 2026 második negyedévében körülbelül 107 dolláros barrelenkénti csúcsot ér el, majd 92,50 dolláros teljes éves átlagra csökken. 2027-re az átlag tovább esik 80,70 dollárra – ami még jóval a 2025-ben rögzített 69,20 dollár felett van.

A gázárak hasonló, de tartósabb mintát követnek. A 2025-ös, megawattóránként 37 eurós átlagról az árak a második negyedévben közel 60 euróra szöknek, majd 54 eurós 2026-os átlagon állnak be. 2027-ben a gáz magas, 46 eurós szinten marad. Ez a gázárak tapadóssága – az olajhoz képest – a közel-keleti termelési és szállítási infrastruktúra szerkezeti kárát tükrözi, amelyet nem lehet olyan gyorsan megjavítani, ahogy az olajáramlás átirányítható.

Ezek az energiaár-feltevések közvetlenül beáramlanak az inflációs előrejelzésbe. Az IHS 2026-ban átlagosan 2,9, 2027-ben 2,4 százalékos fogyasztóiár-inflációt jelez – mindkettő kényelmesen az EKB 2 százalékos célja felett. A márciusi fogyasztóiár-adat már tükrözte az üzemanyagárak felszökését, miközben a magasabb gáz-, műtrágya- és szállítási költségek teljes továbbhárulása az élelmiszer- és termékárakba várhatóan az év hátralévő részében fokozatosan bontakozik ki.

A növekedés összetevői: fogyasztás, beruházás és kereskedelem

Az IHS előrejelzési táblája a várt gazdasági teljesítmény részletes bontását adja, amelyet érdemes közelebbről megvizsgálni. A magánfogyasztás 2026-ban az előrejelzés szerint mindössze 0,5 százalékkal nő – változatlanul a 2025-es számhoz képest, és a szélesebb fellendülés érdemi támogatásához szükséges szint alatt. Mivel a háztartások reáljövedelmét szorítja az emelkedő infláció, a megtakarítási ráta várhatóan csak szerényen esik, a 2025-ös 9,9 százalékról 9,3 százalékra – ami arra utal, hogy a háztartások a magasabb árakat részben kevesebb megtakarítással nyelik el, de nem növelik drámaian a költésüket.

A gépberuházás, amely a 2025-es adatok egyik legfényesebb pontja volt, 2026-ban várhatóan élesen 1,5 százalékos növekedésre lassul. A felelősök ismerősek: gyengébb belföldi és nemzetközi kereslet, magas bizonytalanság, emelkedő tőkepiaci kamatok és romló finanszírozási feltételek. Az építési beruházás folytatja hosszú hanyatlását: az IHS 2026-ban további 1,9 százalékos szűkülést, 2027-ben 1,0 százalékos esést jelez. A lakásépítés marad a legnehezebb szegmens, ahol az emelkedő hitelköltségek és a csökkenő építési engedélyek tartó gyengeségre mutatnak.

A külső oldalon az áruexport várhatóan szerényen helyreáll – 2026-ban 0,6, 2027-ben 2,0 százalékkal nő. Ez a szerény optimizmus az ipar termelékenységorientált bérmegállapodásain, a javuló megrendelés-beérkezési adatokon és azon a várakozáson nyugszik, hogy az osztrák exportőrök visszanyerhetnek némi versenyképességet. Az IHS ugyanakkor elismeri, hogy a világkereskedelem 2026-ban várhatóan mindössze 0,2 százalékkal nő – ez drámai lassulás a 2025-ös 4,4 százalékhoz képest –, és így kevés hátszelet hagy az exportorientált vállalatoknak.

A munkaerőpiac és az államháztartás: tartja magát, de alig

Az IHS 2026-ban 0,2, 2027-ben 0,4 százalékos foglalkoztatásnövekedést jelez – pozitív, de nem elegendő ahhoz, hogy érdemi csorbát ejtsen a munkanélküliségen. A nemzeti munkanélküliségi ráta az előrejelzés szerint 2026-ban kevéssel 7,5 százalékra lép fel – egy tízeddel a 2025-ös szint felett –, majd 2027-ben visszalép 7,4 százalékra. Az Eurostat definíciója szerint a munkanélküliség 5,7, majd 5,6 százalékon marad. A bérnövekedés várhatóan érdemben lassul, a 2025-ös 3,6 százalékról idén mindössze 2,0 százalékra, részben azokat a mérsékeltebb kollektív bértárgyalási eredményeket tükrözve, amelyeket az IHS a gyengébb gazdasági feltételekből vár.

A költségvetési oldalon az IHS 2026-ban a GDP 4,2 százalékos, 2027-ben 4,1 százalékos államháztartási hiányát jelzi – változatlanul a 2025-öshöz képest. A tavalyi, a vártnál jobb szövetségi kiadási eredmény valamelyest javítja a kiindulópontot, de a gyengülő növekedés és az ehhez kötődő adóbevétel-csökkenés nagyrészt ellensúlyozza ezt az előnyt. Ausztria költségvetési fenntarthatósághoz vezető útja inkább középtávú kihívás, nem közeli válság, a számok azonban kevés tartalékot hagynak további kiadási kötelezettségvállalásokra.

Az alternatív forgatókönyv: mi lesz, ha romlik?

Az IHS tavaszi előrejelzésének egyik legértékesebb vonása a kifejezett alternatív forgatókönyv – fegyelmezett kísérlet a lefelé mutató kockázat számszerűsítésére, ha az iráni háború tovább élesedik. Ebben a forgatókönyvben az olaj- és a gázárak magasabban csúcsosodnak, és hosszabban maradnak magasan, mint az alapforgatókönyvben. Az eredmény: a GDP növekedése 2026-ban 0,3, 2027-ben 0,7 százalékra esik, miközben az infláció idén 3,1 százalékra emelkedik, és 2027-ben 2,8 százalékon marad.

Az alapforgatókönyv és az alternatív forgatókönyv közötti rés a GDP főszámában nem katasztrofális – az inflációs különbség azonban óriási mértékben számít a háztartások reáljövedelme, a bérdinamika és az EKB politikája szempontjából. A tartósan 3 százalék feletti infláció szinte biztosan kamatemelésre bírná az EKB-t, és pontosan abban a pillanatban szigorítaná a finanszírozási feltételeket, amikor a vállalatoknak hitelre van szükségük az energiasokk átvészeléséhez. Ez a másodlagos szigorítási hatás az, ahol az alternatív forgatókönyv valódi gazdasági kárát a legélesebben érezni lehetne.

A szerkezeti üzenet: a válság lehetőség is – ha megragadják

Az IHS a tavaszi előrejelzését az osztrák döntéshozókhoz szóló, jellegzetes kihívással zárja. A kockázatok valódiak, a bizonytalanság magas – az intézet azonban megjegyzi, hogy a válságok katalizátorok is lehetnek. Ha a jelenlegi zavart lehetőségként használják a régóta elhalasztott szerkezeti reformok felgyorsítására – munkaerőpiaci rugalmasság, szabályozási egyszerűsítés, beruházás az energiaátmenet infrastruktúrájába –, Ausztria olyan termelékenységi nyereséggel léphet ki ebből az időszakból, amely tartós támaszt ad a növekedéshez.

Ez az üzenet kényelmetlenül ül meg az emelkedő árak és a gyengülő kereslet azonnali nyomása mellett. Az IHS azonban mindig is hosszabb távú, szerkezeti lencsén keresztül keretezte a rövid távú előrejelzést, és ez az előrejelzés sem kivétel. A kérdés nem csupán az, hogy Ausztria épségben átnavigálja-e 2026-ot – hanem az, hogy az ország felhasználja-e a jelen pillanat turbulenciáját arra, hogy ellenállóbb gazdasági alapot építsen az előttünk álló évekre.