Belgium 2025-es számlái: papíron szilárd, részleteiben törékeny

Belgium 2025-es számlái: papíron szilárd, részleteiben törékeny

A Nemzeti Számlák Intézetének első éves becslése 1,0%-os GDP-vel működő gazdaságot tár fel, ahol a lakásberuházás összeomlott, az export zsugorodott, a bérnövekedés pedig életben tartotta a fogyasztói kiadásokat

Belgium 2025-es számlái: papíron szilárd, részleteiben törékeny

A Nemzeti Számlák Intézetének első éves becslése 1,0%-os GDP-vel működő gazdaságot tár fel, ahol a lakásberuházás összeomlott, az export zsugorodott, a bérnövekedés pedig életben tartotta a fogyasztói kiadásokat

KÖZZÉTÉVE 2026. május 28.

A főcím: 1,0 százalék, következetes és szerény

Az Instituut voor de Nationale Rekeningen által 2026 áprilisában közzétett „Nationale rekeningen 2025 — Eerste raming van de jaarlijkse rekeningen” szerint Belgium GDP-je 2025-ben volumenben 1,0 százalékkal nőtt, nagyjából megfelelve a 2024-ben rögzített 1,1 százaléknak. A növekedés az év egészében következetes volt – az első három negyedévben egyaránt 1,0 százalék éves alapon, a negyedik negyedévben marginálisan 0,9 százalékra lassulva. Ez az egyenletesség maga is valamelyest megnyugtató: nem volt éles gyorsulás, amely utána megfordult, és nem volt hirtelen romlás sem. Belgium gazdasága 2025-ben a legszó szerinti értelemben stabil volt.

A stabil azonban nem jelenti az erőset. Az 1,0 százalékos növekedési ütem történelmi mércével szerény, és a lassan növekvő eurózónás gazdaságok csoportjába helyezi Belgiumot. Olyan növekedés, amely megőriz, nem átalakít – elég ahhoz, hogy a foglalkoztatást nagyjából stabilan tartsa, és az államháztartást megóvja az éles romlástól, de nem elég ahhoz, hogy azt a lendületet generálja, amely egészségesnek érezteti a gazdaságot a benne élő emberek számára.

Szektorális eredet: az építőipar meglep, az ipar stagnál

Belgium 2025-es növekedésének szektorális felbontása tartalmazza a legszembetűnőbb adatpontjait. Az építőipari szektor bruttó hozzáadott értéke 3,7 százalékkal nőtt – bármilyen mércével erős teljesítmény, és drámaian erősebb a 2024-ben rögzített 1,3 százaléknál. Az építőipar mindhárom alszektora – az épületépítés és ingatlanfejlesztés, a mélyépítés, valamint a speciális építési tevékenység – pozitívan járult hozzá ehhez az eredményhez.

Ennek az építőipari növekedési számnak a paradoxona azonnal szembetűnő, ha a kiadási adatok mellé állítjuk: a lakáscélú beruházás 8,2 százalékkal esett. Az építőipar erősen nőtt, de nem azért, mert a belgák több otthont építettek. A bővülésnek ezért a kereskedelmi építésben, az állami infrastruktúrában és a nem lakáscélú épületekben kellett összpontosulnia – olyan összetétel-elmozdulás, amely csökkenti a szektor hozzájárulását a háztartási vagyon felhalmozásához és a hosszú távú lakhatási megfizethetőséghez.

Az ipar ezzel szemben alig mozdult – mindössze 0,1 százalékos növekedést rögzített, miután 2024-ben 0,5 százalékkal zsugorodott. A belga feldolgozóipari szektor az elmúlt három év jobb részében versenyképességi nyomásokkal, energiaköltségekkel és gyenge külső kereslettel küszködött, 2025 pedig nem hozott érdemi fellendülést. A szolgáltatások 0,9 százalékkal nőttek, a szakmai és tudományos tevékenységek, az ingatlanügyletek, az egészségügy és az információtechnológia vezetésével. A kiskereskedelem, szállítás, szálláshely- és vendéglátás-komplexum – amely az év nagy részében a gyenge fogyasztói kiadásoktól szenvedett – negatívan járult hozzá a szolgáltatások növekedéséhez.

A kiadási oldal: a háztartások vezette gazdaság nyomás alatt

Belgium 2025-es GDP-jének kiadási felbontása feltárja a különböző keresleti komponensek szerkezeti szerepét a növekedés fenntartásában. A belföldi kereslet 1,3 százalékkal nőtt, és a gazdaság pozitív lendületének nagy részét adta. A belföldi keresleten belül a kulcshajtóerő a magánfogyasztás volt, amely 1,7 százalékkal emelkedett – szilárd szám, tekintve a háztartásokra nehezedő szembeszelet a megemelkedett energiaköltségekből, a magasabb jelzáloghitel-kamatokból és a visszafogott bizalomból.

A közösségi fogyasztás is pozitívan járult hozzá, 1,6 százalékkal emelkedve. Az állami beruházás 1,0 százalékkal nőtt – érdemben kevesebbel, mint a 2024-ben rögzített 12,6 százalékos emelkedés, de ennek ellenére pozitívan. A vállalati beruházás 2,3 százalékkal emelkedett, folytatva a nagyjából támogató trendjét.

Az éles kiugró a negatív oldalon a lakáscélú beruházás, amely 2025-ben 8,2 százalékkal zsugorodott. Ez a 2024-es 6,9 százalékos zsugorodás után következik, vagyis a belga lakáscélú beruházás két év alatt körülbelül 15 százalékkal esett – érdemi kumulált korrekció, amely a magasabb finanszírozási költségek, az első lakásvásárlók csökkenő vásárlóerejének és a lakáspiaci kilátással kapcsolatos általános háztartási bizonytalanság együttes hatását tükrözi. A lakásberuházás e zsugorodása jelentős multiplikátort vesz ki a gazdaságból: amikor a háztartások felhagynak az építéssel és a felújítással, az nemcsak az építőipart érinti közvetlenül, hanem az anyagbeszállítókat, a bútorgyártókat és minden olyan szolgáltatást is, amely a háztartásalapítást és az ingatlanügyleteket kíséri.

Kereskedelem: az exportzsugorodás második éve

Belgium külső szektora 2025-ben tovább fékezte a növekedést. Az áru- és szolgáltatásexport 0,3 százalékkal esett – a második egymást követő éves csökkenés a 2024-es 1,7 százalékos zsugorodás után. Az import 0,1 százalékkal emelkedett. A nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez ennek következtében második éve egyaránt -0,3 százalékpont volt.

Két egymást követő év exportzsugorodás jelentős aggodalom egy olyan kis, erősen nyitott gazdaság számára, mint Belgium, ahol az exportbevételek a GDP nagyon nagy részét képviselik. A mögöttes okok jól dokumentáltak: gyenge kereslet Belgium kulcs exportpiacain – különösen Németországban –, költségversenyképességi nyomásokkal együtt, amelyek a versenytársakhoz mérten viszonylag drágává teszik a belga árukat és szolgáltatásokat. A belga munkaerőköltségek, noha egyes időszakokhoz képest lassabban nőttek, a termelékenységnövekedés előtt futnak, ami fokozatosan erodálja azt a költségbázist, amelyről az exportőrök versenyeznek.

A belga export 2026-os kilátását tovább bonyolítja az iráni háború hatása a globális kereskedelmi volumenekre, az amerikai vámpolitika körüli bizonytalanság és az európai ipari kereslet általános gyengülése. A 2026. áprilisi üzleti bizalmi felmérésnek a belga feldolgozóipari szektor exportrendelés-megítélésére adott negatív értékei (-32,1) megerősítik, hogy a külső kereslet romlása átnyúlt az új évbe.

A munkaerőpiac: növekvő foglalkoztatás, de máshogy

A belga foglalkoztatás 2025-ben 18 700 fővel nőtt – szerény emelkedés, de gyorsulás a 2024-ben hozzáadott 12 900-hoz képest. Ennek a foglalkoztatásnövekedésnek az összetétele azonban beszédes. Az alkalmazotti (függő) foglalkoztatás mindössze 4800 fővel nőtt – alig a nulla felett egy ekkora méretű gazdaságban. A teljes foglalkoztatás emelkedését túlnyomórészt az önfoglalkoztatók hajtották, akik 13 900 fővel gyarapodtak.

Ez a minta – az önfoglalkoztatás gyors növekedése az alkalmazotti munka közel stagnálásával együtt – összhangban van egy olyan gazdasággal, ahol a vállalatok óvatosak az állandó foglalkoztatási elkötelezettségek felvállalásával, miközben az egyének egyre inkább önálló vállalkozásba, szabadúszásba vagy mikrovállalkozási tevékenységbe mozdulnak. A teljes munkaórák száma 0,6 százalékkal emelkedett, ami az egy főre jutó átlagos munkaidő kisebb növekedését jelenti – összhangban a meglévő munkaerő intenzívebb használatával, nem a létszám bővítésével.

Szektorális szinten a foglalkoztatás növekedését a szakmai szolgáltatások, a közigazgatás és a védelem, az oktatás, valamint az egészségügy támogatta. Ezek túlnyomórészt állami vagy állami finanszírozású szektorok. Ezzel szemben az információ és kommunikáció, a kiskereskedelem és szállítás, az építőipar és az ipar mind negatívan járult hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez. A belga gazdaság magánszektorbeli magja foglalkoztatási értelemben lényegében lapos volt.

Bérek: 3,4 százalékos növekedés, az indexálás működésben

Belgium bérnövekedése 2025-ben a teljes bérköltségre 3,4 százalékon állt – gyakorlatilag azonos a 2024-ben rögzített 3,5 százalékkal. A magánszektor órabérköltsége és a bruttó órabér egyaránt 3,2 százalékkal emelkedett, összhangban a kollektív szerződéses bérek alakulásával.

Ez a bérnövekedés Belgium automatikus bérindexálási rendszerét tükrözi, amely a fogyasztóiár-indexhez köti a béremeléseket. Megemelkedett inflációs időszakban az indexálási mechanizmus reálbér-védelmet ad a munkavállalóknak – ez az egyik oka annak, hogy a belga háztartási fogyasztás 2025-ben a nehéz külső környezet ellenére viszonylag jól tartotta magát. Ugyanakkor a munkaerőköltségeket is emeli a munkáltatóknak, a termelékenység alakulásától vagy a versenyfeltételektől függetlenül, ami hozzájárul az exportadatokban látható versenyképességi nyomásokhoz.

A gazdaság teljes bértömege 3,4 százalékkal nőtt – gyorsabban, mint az 1,0 százalékos GDP-növekedés –, ami a jövedelem munkarészesedésének emelkedését jelenti. Azoknak az egyes szektoroknak, amelyek a marzsokkal küszködnek, ez a dinamika nyomást ad egy már így is nehéz működési környezethez.

   

2025 mint 2026 előjátéka

A 2025-es nemzeti számlák fontos alapvonalat adnak Belgium helyzetének megértéséhez, ahogy 2026-ba lép. A gazdaság úgy lép be az évbe, hogy a lakásberuházás már mélyen lenyomott, az export a zsugorodás második évében van, az ipar lényegében stagnál, az üzleti bizalom pedig csökken. Ezen a háttéren a 2026. áprilisi üzleti bizalmi barométer -14,2-es összértéke – jóval a -5,8-as hosszú távú átlag alatt – kevésbé tűnik hirtelen romlásnak, és inkább egy olyan pálya folytatásának, amely az éves adatokban már látható volt.

Azt a szerkezeti ellenálló képességet, amelyet Belgium 2025-ben felmutatott – a bérindexálás támogatta háztartási kiadások, az állami beruházás és egy váratlanul erős építőipari szektor révén –, nehezebb lehet megismételni 2026-ban. A háztartási bizalom gyengül. Az építőipari szektor a keresleti várakozásai összeomlásával szembesül az áprilisi felmérésében. A külső környezet pedig, amelyet a közel-keleti konfliktus bonyolít, inkább kevesebb támogatást ad, mint többet.

Belgium olyan gazdaság, amely 2025-öt jobban kezelte, mint amit a gyenge kiindulási feltételei előrevetíthettek volna. A 2026 kezelése ugyanazt az együttest kívánja majd: intézményi ellenálló képesség, automatikus stabilizátorok és szerencsés szektorszintű időzítés – és nincs garancia arra, hogy mindhárom egyszerre elérhető lesz.

A munkaerőpiac: növekvő foglalkoztatás, de máshogy

A belga foglalkoztatás 2025-ben 18 700 fővel nőtt – szerény emelkedés, de gyorsulás a 2024-ben hozzáadott 12 900-hoz képest. Ennek a foglalkoztatásnövekedésnek az összetétele azonban beszédes. Az alkalmazotti (függő) foglalkoztatás mindössze 4800 fővel nőtt – alig a nulla felett egy ekkora méretű gazdaságban. A teljes foglalkoztatás emelkedését túlnyomórészt az önfoglalkoztatók hajtották, akik 13 900 fővel gyarapodtak.

Ez a minta – az önfoglalkoztatás gyors növekedése az alkalmazotti munka közel stagnálásával együtt – összhangban van egy olyan gazdasággal, ahol a vállalatok óvatosak az állandó foglalkoztatási elkötelezettségek felvállalásával, miközben az egyének egyre inkább önálló vállalkozásba, szabadúszásba vagy mikrovállalkozási tevékenységbe mozdulnak. A teljes munkaórák száma 0,6 százalékkal emelkedett, ami az egy főre jutó átlagos munkaidő kisebb növekedését jelenti – összhangban a meglévő munkaerő intenzívebb használatával, nem a létszám bővítésével.

Szektorális szinten a foglalkoztatás növekedését a szakmai szolgáltatások, a közigazgatás és a védelem, az oktatás, valamint az egészségügy támogatta. Ezek túlnyomórészt állami vagy állami finanszírozású szektorok. Ezzel szemben az információ és kommunikáció, a kiskereskedelem és szállítás, az építőipar és az ipar mind negatívan járult hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez. A belga gazdaság magánszektorbeli magja foglalkoztatási értelemben lényegében lapos volt.

Bérek: 3,4 százalékos növekedés, az indexálás működésben

Belgium bérnövekedése 2025-ben a teljes bérköltségre 3,4 százalékon állt – gyakorlatilag azonos a 2024-ben rögzített 3,5 százalékkal. A magánszektor órabérköltsége és a bruttó órabér egyaránt 3,2 százalékkal emelkedett, összhangban a kollektív szerződéses bérek alakulásával.

Ez a bérnövekedés Belgium automatikus bérindexálási rendszerét tükrözi, amely a fogyasztóiár-indexhez köti a béremeléseket. Megemelkedett inflációs időszakban az indexálási mechanizmus reálbér-védelmet ad a munkavállalóknak – ez az egyik oka annak, hogy a belga háztartási fogyasztás 2025-ben a nehéz külső környezet ellenére viszonylag jól tartotta magát. Ugyanakkor a munkaerőköltségeket is emeli a munkáltatóknak, a termelékenység alakulásától vagy a versenyfeltételektől függetlenül, ami hozzájárul az exportadatokban látható versenyképességi nyomásokhoz.

A gazdaság teljes bértömege 3,4 százalékkal nőtt – gyorsabban, mint az 1,0 százalékos GDP-növekedés –, ami a jövedelem munkarészesedésének emelkedését jelenti. Azoknak az egyes szektoroknak, amelyek a marzsokkal küszködnek, ez a dinamika nyomást ad egy már így is nehéz működési környezethez.

   

2025 mint 2026 előjátéka

A 2025-es nemzeti számlák fontos alapvonalat adnak Belgium helyzetének megértéséhez, ahogy 2026-ba lép. A gazdaság úgy lép be az évbe, hogy a lakásberuházás már mélyen lenyomott, az export a zsugorodás második évében van, az ipar lényegében stagnál, az üzleti bizalom pedig csökken. Ezen a háttéren a 2026. áprilisi üzleti bizalmi barométer -14,2-es összértéke – jóval a -5,8-as hosszú távú átlag alatt – kevésbé tűnik hirtelen romlásnak, és inkább egy olyan pálya folytatásának, amely az éves adatokban már látható volt.

Azt a szerkezeti ellenálló képességet, amelyet Belgium 2025-ben felmutatott – a bérindexálás támogatta háztartási kiadások, az állami beruházás és egy váratlanul erős építőipari szektor révén –, nehezebb lehet megismételni 2026-ban. A háztartási bizalom gyengül. Az építőipari szektor a keresleti várakozásai összeomlásával szembesül az áprilisi felmérésében. A külső környezet pedig, amelyet a közel-keleti konfliktus bonyolít, inkább kevesebb támogatást ad, mint többet.

Belgium olyan gazdaság, amely 2025-öt jobban kezelte, mint amit a gyenge kiindulási feltételei előrevetíthettek volna. A 2026 kezelése ugyanazt az együttest kívánja majd: intézményi ellenálló képesség, automatikus stabilizátorok és szerencsés szektorszintű időzítés – és nincs garancia arra, hogy mindhárom egyszerre elérhető lesz.