A Daiwa csökkenti Japán növekedési előrejelzését, ahogy a közel-keleti válság a vártnál erősebben harap bele

A Daiwa csökkenti Japán növekedési előrejelzését, ahogy a közel-keleti válság a vártnál erősebben harap bele

Az intézet most mindössze 0,6%-os növekedést lát a 2026-os pénzügyi évre, és figyelmeztet: egy újabb olajsokk további 0,4 százalékpontot nyeshet le a kilátásból

A Daiwa csökkenti Japán növekedési előrejelzését, ahogy a közel-keleti válság a vártnál erősebben harap bele

Az intézet most mindössze 0,6%-os növekedést lát a 2026-os pénzügyi évre, és figyelmeztet: egy újabb olajsokk további 0,4 százalékpontot nyeshet le a kilátásból

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

Növekedési előrejelzés-vágás a közel-keleti helyzet miatt

A Daiwa Institute of Research közgazdászai, Keiji Kanda, Hirohito Hatanaka, Kanako Nakamura és Kachidoki Yokota szerint a 2026. január–márciusi GDP első előzetes eredményeinek bejelentése fényében az intézet felülvizsgálta a gazdasági kilátását, és most Japán reál GDP-növekedését a 2026-os pénzügyi évben +0,6%-ra, a 2027-es pénzügyi évben +0,8%-ra vetíti előre. A közel-keleti helyzetre válaszul a Daiwa lefelé módosította a növekedési előrejelzését, különösen a 2026-os pénzügyi évre, a március 10-i korábbi bejelentéséhez képest – világos jelzés arra, hogy a válság a japán gazdaság számára zavaróbbnak bizonyult, mint amit a kezdeti értékelések sugalltak.

Az alapeset: megoldás és fokozatos olajárcsökkenés

A Daiwa alapeset-forgatókönyve azt feltételezi, hogy a közel-keleti helyzet viszonylag rövid idő alatt véget ér, és utána a nyersolaj árának lefelé tartó trendje és a kínálat helyreállása folytatódik. Ez az alapeset tükrözi a más japán előrejelzők, köztük a Daiichi Life Research Institute által használt feltevéseket, amely hasonlóan azt várja, hogy a Hormuzi-szorossal kapcsolatos aggodalmak 2026 nyarára enyhülnek, és az olajárak a következő év folyamán fokozatosan normalizálódnak, még ha egy ideig a válság előtti szintek felett maradnak is.

Egy újabb olajsokk csaknem felére vághatná a növekedést

A dolgok azonban erősen bizonytalanok maradnak. Ha Ázsiában, Japánt is beleértve, nyersolaj- és egyéb kínálati hiány áll elő, és a nyersolajárak 2026 negyedik negyedévétől 2027 első negyedévéig ismét emelkednek, a Daiwa becslése szerint Japán 2026-os pénzügyi évi reál GDP-növekedési rátája 0,4 százalékponttal esne – ez a forgatókönyv a növekedést nagyjából 0,2%-ra csökkentené, és gyakorlatilag eltörölné az évre jelenleg prognosztizált szerény bővülés nagy részét.

Az infláció 2,6% felé kapaszkodik

A közel-keleti helyzetből fakadó emelkedő inflációs nyomások miatt a mag fogyasztóiár-index a projekció szerint a 2026-os pénzügyi évben év/év +2,6%-kal, a 2027-es pénzügyi évben +2,2%-kal emelkedik. Ezzel a Daiwa inflációs előrejelzése valamelyest a Daiichi Life Research Institute párhuzamos, a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó +2,4%-os becslése felett van, ami a megemelkedett energia- és importköltségek szélesebb fogyasztói árakba való átgyűrűzésének üteméről szóló eltérő feltevéseket tükrözi.

A Japán Jegybank 30 éves csúcsra lép

A Daiwa arra számított, hogy a Japán Jegybank már 2026 júniusában 1,00%-ra emeli a rövid lejáratú kamatokat, majd ezt követően nagyjából félévente további 0,25 százalékponttal emeli azokat – ez az előrejelzés azóta beigazolódott. A jegybank pontosan ezt a lépést hajtotta végre június 16-án, és az alapkamatát 1%-ra emelte, ami 1995 óta a legmagasabb szint; az elemzők ezt széles körben „lefutott ügyként” jellemezték, tekintve, hogy Japán nagykereskedelmi inflációja májusban 6,3%-ot ért el, ami 2023 márciusa óta a legmagasabb érték, miközben a dollárral szemben 160 jen fölött kereskedett gyenge jen további nyomást adott a szorosabb politika mellett.

A döntéshozók további emelésekre utalnak

A jegybank júniusi véleményösszefoglalója a döntéshozók körében széles támogatást jelzett a kamatemelések folytatására, arra hivatkozva, hogy a mögöttes infláció közelebb mozdul a 2%-os célhoz, miközben a pénzügyi feltételek megengedőek maradnak. Naoki Tamura igazgatósági tag különösen hangos volt, és azzal érvelt, hogy az alapkamatnak fokozatosan a 2% körüli semleges szint felé kell mozdulnia – vagyis a jelenlegi 1%-os szint még mindig viszonylag korai szakaszt jelent egy szigorítási ciklusban, amelyet a jegybank elhatározottan folytatni látszik, hacsak a növekedés nem romlik élesen.

A gyenge jen tovább súlyosbítja az inflációs problémát

Ryozo Himino alelnök kifejezetten ahhoz a kockázathoz kötötte a kamatdöntést, hogy a mögöttes infláció felfelé térhet el a jegybank céljától, és megjegyezte, hogy a nagykereskedelmi infláció gyorsul, ahogy a cégek továbbhárítják a közel-keleti konfliktusból fakadó magasabb költségeket. Az importált energiaköltségek és a gyenge valuta kombinációja különösen nehéz szakpolitikai környezetet teremt: a gyengébb jen javítja a japán export versenyképességét, egyszerre azonban növeli az importált inflációt, és nyomja az államháztartást, ahogy Tokió támogatásokkal próbálja tompítani a háztartásokra nehezedő emelkedő árakat – pontosan az a fajta szorítás, amely a BOJ-t az elismert geopolitikai bizonytalanság közepette is a politika normalizálásának kitartó, ha óvatos útjára lökte.