Kína csúcstechnológiás feldolgozóipara szárnyal, miközben az ingatlanberuházás tovább csúszik

Kína csúcstechnológiás feldolgozóipara szárnyal, miközben az ingatlanberuházás tovább csúszik

Peking saját statisztikai hivatala 12,6%-os növekedést jelent a csúcstechnológiás feldolgozóiparban, miközben az állóeszköz-beruházás esik, az ingatlanfejlesztés pedig csaknem 14%-kal zuhan

Kína csúcstechnológiás feldolgozóipara szárnyal, miközben az ingatlanberuházás tovább csúszik

Peking saját statisztikai hivatala 12,6%-os növekedést jelent a csúcstechnológiás feldolgozóiparban, miközben az állóeszköz-beruházás esik, az ingatlanfejlesztés pedig csaknem 14%-kal zuhan

KÖZZÉTÉVE 2026. június 28.

Növekvő ipari termelés, a csúcstechnológia és a gépgyártás vezetésével

Kína Nemzeti Statisztikai Hivatala szerint 2026 első négy hónapjában a meghatározott méret feletti ipari vállalkozások teljes hozzáadott értéke év/év 5,6 százalékkal nőtt. A gépgyártás hozzáadott értéke év/év 8,7 százalékkal emelkedett, a csúcstechnológiás feldolgozóipar pedig 12,6 százalékkal – ami 3,1, illetve 7,0 százalékponttal gyorsabb a szélesebb ipari átlagnál. A 3D nyomtatóeszközök, a lítiumion-akkumulátorok és az ipari robotok termelése év/év 50,9, 36,0, illetve 25,7 százalékkal nőtt, ami jól szemlélteti, mennyire a fejlett gyártási kategóriákba koncentrálódott Kína ipari növekedése.

A szolgáltatási szektor különösen erős lendületet mutat a technológiában és a pénzügyekben

A szolgáltatási termelési index az első négy hónapban év/év 4,9 százalékkal nőtt, és az információátvitel, a szoftver- és információtechnológiai szolgáltatások, a lízing- és üzleti szolgáltatások, valamint a pénzügyek 10,9, 9,3, illetve 6,7 százalékkal növekedtek. A szolgáltatások üzleti aktivitási várakozási indexe áprilisban 55,4 százalékot ért el, és a vasúti közlekedés, a posta, valamint a távközlési, műsorszórási, televíziós és műholdas átviteli szolgáltatások mind az 55,0 százalék feletti magas expanziós sávban maradtak.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése élesen lassul, az online és a szolgáltatási kiadás viszont tartja magát

A fogyasztási cikkek teljes kiskereskedelmi forgalma az első négy hónapban 16 494,1 milliárd jüant ért el, ami év/év mindössze 1,9 százalékos emelkedés – érdemben puha ütem, miközben az áprilisi havi adat év/év csak 0,2 százalékos növekedést és 0,48 százalékos tényleges hónap/hónap csökkenést mutatott. A szolgáltatások kiskereskedelmi forgalma ezzel szemben év/év 5,6 százalékkal nőtt, az áruk és szolgáltatások online kiskereskedelmi forgalma pedig 6 530,8 milliárd jüant ért el, 6,6 százalékos emelkedéssel, ami arra utal, hogy a Kína által termelt fogyasztásnövekedés egyre inkább a szolgáltatásokba és a digitális csatornákba koncentrálódik, nem pedig a hagyományos kiskereskedelembe.

Az állóeszköz-beruházás negatívba fordul, ahogy az ingatlan tovább esik

A vidéki háztartásokat nem tartalmazó állóeszköz-beruházás az első négy hónapban 14 129,3 milliárd jüant ért el, ami év/év 1,6 százalékos csökkenés – noha a beruházás 1,3 százalékkal emelkedett, ha az ingatlanfejlesztést kiveszik, ami jól aláhúzza, mennyire lenyomja az ingatlanszektor a főcímbeli adatot. Az ingatlanfejlesztésbe irányuló beruházás 13,7 százalékkal csökkent, az eladott újonnan épült kereskedelmi épületek alapterülete 10,2 százalékkal esett, az újonnan épült kereskedelmi épületek teljes eladása pedig 14,6 százalékkal zuhant. A magánberuházás összességében 5,2 százalékkal esett, noha az ingatlant kivéve csak szerényebb, 1,9 százalékkal csökkent.

A csúcstechnológiai beruházás dacol a szélesebb beruházási visszaeséssel

Még akkor is, amikor az összes állóeszköz-beruházás zsugorodott, a csúcstechnológiai iparágakba irányuló beruházás év/év 6,1 százalékkal nőtt, és a repülőgép- és eszközgyártásba, a számítógép- és irodai eszközgyártásba, valamint az információs szolgáltatásokba irányuló beruházás 17,9, 13,9, illetve 18,1 százalékkal növekedett. A szellemitulajdon-termékekbe irányuló beruházás – amely a szoftvereket, az adatbázisokat, a K&F-et és a kapcsolódó kategóriákat fedi – 8,9 százalékkal emelkedett, ami megerősíti egy olyan szándékos szakpolitikai billenés képét a technológiaintenzív növekedés felé, miközben a hagyományos tőkeintenzív szektorok, mint az ingatlan, tovább sorvadnak.

A kereskedelem ellenállóképességet mutat, az import gyorsabb az exportnál

Az áruk importjának és exportjának teljes értéke az első négy hónapban 16 225,2 milliárd jüant ért el, ami év/év 14,9 százalékos emelkedés. Az export 11,3 százalékkal emelkedett, az import pedig 20,0 százalékkal szökött fel – érdemben gyorsabb importnövekedési ütem, amely egyszerre tükrözheti egyes alapanyagok iránti erősebb belföldi keresletet, valamint árfolyam- vagy árhatásokat. Az Övezet és Út partnerországaival folytatott kereskedelem 13,5 százalékkal nőtt, a gépészeti és elektrotechnikai termékek exportja pedig 17,6 százalékkal, folytatva a magasabb hozzáadott értékű exportkategóriák felé tartó elmozdulást, amelyet Peking aktívan támogat.

Az infláció feljebb csúszik, a mögöttes kép azonban vegyes marad

A fogyasztóiár-index az első négy hónapban év/év 0,9 százalékkal emelkedett, az áprilisi érték pedig 1,2 százalékot ért el – szerény, de valódi feljebb csúszás azokhoz a deflációs nyomásokhoz képest, amelyek Kína gazdaságát az elmúlt néhány évben jellemezték. A sertéshús árai év/év 12,2 százalékkal estek, miközben a friss zöldség 5,7 százalékkal emelkedett, az élelmiszert és az energiát nem tartalmazó mag fogyasztóiár-index pedig 1,2 százalékkal nőtt. Az ipari termékek termelői árai eközben csak áprilisban év/év 2,8 százalékkal emelkedtek – élesebb gyorsulás, amelyről maga a statisztikai hivatal is elismerte, hogy olyan háttér előtt áll, amelyben „az erős kínálat és a gyenge kereslet közötti belföldi egyensúlytalanság még mindig éles”.